Thomas Gilovich, a Cornell Egyetem pszichológusa vágott bele egy nagyszabású kutatásba, aminek célja az volt, hogy rájöjjön, mi a boldogság forrása. Azt találták, hogy elsődlegesen az élmények szerzik nekünk a legtöbb boldogságot. Ezek, a tárgyi javakkal ellentétben, már bekövetkezésük előtt is örömmel töltenek el minket: a tervezgetés a nyaralás előtt, a készülődés egy esti programra önmagában is jó érzés. Ezután maga az élmény – újdonság, izgalmas és minden érzékszervünkre hat –, majd végül még az élmények felidézése emlékezetünkből is boldogsággal tölt el minket.

Az élmények mellett a tárgyak megvásárlása csupán egyszer szerez örömet: amikor megvesszük azokat. Azonban ehhez az érzéshez gyorsan hozzászokunk, hiszen naponta vásárolunk mindenfélét. Mélyen ezt azért mi is érezzük: gondoljunk vissza arra, hogy mit vettünk utoljára, és ez milyen érzéssel tölt el minket. Most idézzük fel a nyári nyaralás egy napját! Na, melyik melengette meg jobban lelkünket? Ugye, hogy az utóbbi?

Mégis többször vásárolunk spontán egy szép felsőt vagy új körömlakkot, mint például egy koncertjegyet! Bár igaz, hogy a tárgyak megvétele azonnali, kézzelfogható eredménnyel jár, nem úgy, mint egy repjegy, ami csak virtuálisan létezik, és két hónap múlva történő utazásra jogosít fel, de emlékezzünk vissza: Gilovich kutatása szerint a tapasztalati élmények már létrejöttük előtt örömet szereznek. Így amikor legközelebb rosszkedvünk van, ne egy cipőboltba ugorjunk be, hanem nézzük meg, éppen milyen ajánlatokkal kedveskednek nekünk a légitársaságok, vagy keressünk egy gyönyörű túraútvonalat, vagy egzotikus utat, hétvégi örömteli pihenést!

A legtöbb turista ugyan a híres Panama-csatorna miatt érkezik az országba, mégis a többi látnivaló és program az, ami miatt egy elképesztő nyaraláson vehetnek részt Panamában. Az „Amerikai útkereszteződése” néven ismert Panama nem csupán az a földrajzi pont, ahol Észak-Amerika és Dél-Amerika találkozik, de az ország híres csatornájában találkozik a Csendes és az Atlanti-óceán is.

A „panama” szó eredeti jelentése „rengeteg hal”, de a halászat csupán egyik a számtalan vízi sportnak, amiket kipróbálhatunk Panamában. A szomszédos közép-amerikai országoktól sokkal fejlettebb Panamában a modern infrastruktúrának köszönhetően a trópusi paradicsomban könnyedén és kényelmesen utazhatunk.

A Panama keleti részén található San Blas szigetek a lehető legjobb hely, ahhoz, hogy felfedezzük a panamai őslakosok, a kuna emberek gazdag kultúráját. A kuna emberek sajátjukként tekintenek a térségre, de igazán melegen üdvözlik a látogatókat. A törzs egy-egy tagja áll a terület apró trópusi szigetein és egy jelképes fizetségért engedélyezi a látogatóknak, hogy egy napig „használják” a szigetet.

A Cordillera Blanca egy hegyi kalandor álma, hiszen túrázási, hegymászási és hegyi kerékpározási lehetőségeket kínál. A Peru északi részén található Cordillera Blanca 16 csúcsa több mint 6000 méter magas, emiatt kapta a „világ legmagasabb trópusi hegység” becenevet. Peru legmagasabb hegye, az Andok egy része, a Huascaran is itt helyezkedik el. Cordillera Blanca térsége az inkák előtti kultúrák romjai megtekintéséhez is nagyszerű hely.

Napier egy kis város az Északi-sziget keleti partjánál, a Hawke-öbölben. Leginkább a szemet kápráztató art deco építészetéről híres. Egy 1931-es földrengés szinte egész Napier-t lerombolta. Az újjáépítésre pedig éppen a rövid életű Art Deco korszakban került sor, így Napier építészete feltűnően különbözik a világ más városaitól. Turisták ezrei látogatnak el a városba februárban az úgy nevezett Art Deco hétvégére, egy eseményre, melyet ennek a különleges stílusnak, a vintáge autóknak és a szappanosláda-versenyzésként elhíresült játéknak szentelnek.

Csak néhány egyszerű paramétert kell meghatároznunk ahhoz, hogy nyaralóhelyet keresve Horvátországban megtaláljuk a nekünk megfelelő opciót. Szakértők segítenek eligazodni a kínálatban.

Az alábbiakban felsorolunk néhány gyakori szempontot, amelyekhez kérésünkre két, a térségre specializálódott utazási iroda, az Istria Tours és a Kompas képviselői társítottak horvát tengerpartokat. A lehető legevidensebb példákat sorra véve váratlan csodákba botlottunk. Miért nem ajánlott lustaságból leragadni a család generációk óta bevált partszakaszainál? Mutatjuk!

Legyen relax és csönd!

A nyugalomra vágyó utazók számára Straub Anikó, az Istria Tours munkatársa, Korčula szigete mellett tette le a voksát. A legjobbak a tenger felé néző oldal települései: Brna és Prižba. Itt mély, védett öblök, keskeny partok és kevés ház a jellemző, bár szálláshelyekben így sincs hiány.

Gregor Povalej és Fábián Szilvia a Kompastól Lošinj-t, Európa egyik legnaposabb szigetét ajánlja wellness-szállodáival együtt. Tény, hogy nem gyerekzsivajmentes övezetről van szó, de délen azért találni érintetlen partszakaszokat is. A klíma légzőszervi megbetegedések gyógyítására alkalmas, és a közelben található az Adriai Delfinprogram központja, ahol delfinterápia is elérhető.

Aztán kihagyhatatlanok a felsorolásból a világítótornyok, amelyek Isztriától Dubrovnikig sorjázva a parton – igaz, nem átlagos áron -, de valóban megadják a lehetőséget az elszigetelődésre és a teljes nyugalomra.

Kisgyerekkel, biztonságban

A kisgyerekes családok számára egybehangzó véleményeket kaptunk arról, hogy a Rab-sziget strandjai bizonyulnak a legbarátságosabb pancsolónak. Különös tekintettel a lopári részre, amely homokos, fenyőkkel árnyékolt strandjairól és a különösen sekély, Rajska plaža-ról (Paradicsom-strand) ismert. Itt még 500 méter után is gyalogosan lehet haladni a vízben.

További gyerekbarát tipp a Splittől 35 kilométerre fekvő Omiš hosszan elnyúló, homokos és langyos vízű városi strandja, a Kvarner-öbölben található Crikvenica kavicsos, tiszta városi strandja, valamint a Šibenik melletti Solaris üdülőtelep.

A négycsillagos Solaris Kids Hotel Andriját a TripAdvisor 2014 legjobb családi szállodájának választotta. A tematikus gyerekszálloda mesés, színes belsőépítészeti kialakításával könnyen a család kedvence lehet. Itt még a személyzet nagy része is azzal foglalkozik, hogy a kicsiket szórakoztassa és felügyelje 0-24-ben, míg szüleik relaxálnak.

Éjszakai élet, koktélok, buli, tánc

Itt is azonos volt a szakértők első tippje: Pag-sziget, Novalja, Zrće bulistrand. A kavicsos-homokos, kék zászlós partistrand két kilométeren keresztül éjjel-nappal nyitva tartó klubokkal és bárokkal várja az elektronikus zene rajongóit. A további tippek között szerepelt Rovinj, Poreč, és szinte minden nagyobb város, pl. Zadar, Makarska, vagy Šibenik.

Búvárközpontok

A kevésbé profi búvároknak Krk szigete az ideális célpont. A haladók pedig Rovinj és Pula térségében összesen hat nagyobb hajóroncsot kereshetnek fel. Cres szigete ugyanakkor a roncsok mellett már zátonyokat és víz alatti barlangokat is kínál.

A természet közelségére vágyom!

Az extrém természeti szépség a horvát partokon gyakorlatilag állandóan karnyújtásnyira van. De akik úgy érzik, már immunissá váltak minderre, azoknak még mindig mutathat újat a Telašćica Natúrpark (Dugi Otok) függőleges, fehér, tengerbe omló sziklafala, vagy a közeli Mir (‘béke’) sóstó vakítóan kék vize kontrasztban az Adria mélykék tömegével.

Sorolni még bőven lehetne mit, úgyhogy mi most leállunk, de önök ne elégedjenek meg ennyivel. Találjanak ki a fentieken kívül bármilyen vezérfonalat a nyaraláshoz, Horvátországban biztosan lesz három-négy szimpatikus opció.

A trópusi szigetes egzotikus nyaralást fontolgató magyarok körében a Seychelle-szigetek gyakran előfordulnak, legtöbbször az azonos térségben lévő Mauritius lehetséges alternatívájaként. Sokan vannak, akiket a jól csengő név mellett vonz az, hogy a karibi vagy délkelet-ázsiai utazással ellentétben nem túl nagy az időeltolódás (télen +3 óra, nyáron +2 óra). Igaz a repülési idő a Seychelle-szigetek esetén sem csekély (európai átszállóhelyről kb. 9 óra).

Milyen Seychelles?

A legtalálóbb pozitív jelzők talán ezek: paradicsomi, virágoskertes, idilli, békés, romlatlan, tiszta. Negatívak: drága, eseménytelen, buli-mentes, kevés éttermes, túl elszigetelt. Bizony Seychelles luxusnyaralásra pozicionált ország, a stratégiájuk az, hogy ne legyen tömegturizmus, és aki jön, az érezze magát kiváltságosnak, exkluzív élmény részesének. A szállodaárak és a helyi kiadások magasak, mert mindent költséges ideszállítani, másrészt a magas árfekvéssel is meg akarják szűrni a látogatókat.

Egyáltalán nem jellemző, hogy ide hátizsákos turisták jöjjenek, bár léteznek a középrétegeknek való viszonylag olcsóbb szálláshelyek is. Aki eljut a Seychelles-re, az csaknem biztos elalél a természeti szépségektől, az édenkerti szigetvilágtól. A tenger, a strandok nem okoznak csalódást: káprázatos színek, finom homokok, csodás növényzet, természeti szépségek.

Az egész tényleg egy álomvilág, persze elsősorban a turistáknak, mert a helyieknek azért nem ideálisak az életkörülményei. Rengeteg programlehetőség van (pl. szigettúrák), és a választékról képet lehet formálni a főbb szigetekről szóló fejezeteinkben (Mahé, Praslin, La Digue). Nagy távolságok nincsenek. A legnagyobb sziget, Mahé valamivel kisebb, mint Buda!

Seychelles ajánlott nászutasoknak, szerelmespároknak, teljes nyugalomra vágyó házaspároknak, kisgyermekes családoknak, a szép, virágos természetet, környezetet értékelőknek. Nem igazán való aktív, nyüzsgős nyaralásra vágyóknak, tizenéveseknek, bulizós baráti társaságoknak.

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik. Bécs az ország politikai, kulturális, kereskedelmi, ipari és közlekedési központja. 2013-ban a regisztrált lakónépessége meghaladta az 1,75 millió főt, és ezzel Ausztria legnépesebb, valamint az Európai Unió 7. legnépesebb városa. A 20. század elejéig Bécs volt a világ legnagyobb német ajkú települése, mára a második a német főváros, Berlin után. A város közel fekszik a cseh, a szlovák és a magyar határokhoz, és közel két nagyobb városhoz, Pozsonyhoz és Győrhöz.

Bécset már a kelták is lakták, majd a rómaiak alapítottak itt egy jelentős várost, Vindobona néven. A város a középkorban sem vesztett jelentőségéből, majd később az Osztrák-Magyar Monarchia fővárosa lett Budapest mellett, egészen a Monarchia első világháborút követő felbomlásáig.

Központi szerepe napjainkban is meghatározó, ez az ENSZ harmadik székhelye New York és Genf mellett, továbbá itt székel még az EBESZ, az OPEC és számos egyéb nemzetközi és társadalmi szervezet, továbbá több nemzetközi rangú kongresszusi helyszínként is szolgál, valamint elismert vásárváros is. Itt székel az Osztrák Köztársaság szövetségi kormánya, az államfő, a Legfelső Bíróság és az Alkotmánybíróság is.

Történelmének, számos kulturális és művészeti értékeinek köszönhetően egyike Európa legkedveltebb idegenforgalmi célpontjainak, a 2011-es adatok alapján Bécs a világ 31. és a kontinens 11. leglátogatottabb városa. Bécs mára már a világ legélhetőbb városa, megelőzve a kanadai Vancouvert.

A cikk nyitóképében látható fantasztikus épület a Naturhistoriches Museum (Természettudományu Múzeum) 1889-ben tárta ki kapuit a látogatók érdeklődő tekintete előtt. A Gottfried Semper és Karl von Hasenauer által tervezett építmény kísértetiesen hasonlít a Szépművészeti Múzeumra. A tervek alapján tetszetős belső kialakítására került sor, mellyel a kiállítási tárgyak szépségét próbálták meg kiemelni, amelyek száma ma nem kevesebb, mint 20 millió.

Az épületben harminckilenc termen sétálhatunk keresztül, s tekinthetjük meg a természettudományi, földtani, és régészeti alkotásokat felvonultató gyűjteményt. A kiállítási tárgyak közül a legismertebbek, valamint legértékesebbek a 25 ezer éves Villendorfi Vénusz, illetve a Mária Terézia által férjének ajándékozott ékszercsokor. A múzeum 2001-ben a világ tíz legértékesebb múzeumának megtisztelő címének elnyerésében részesült.

Hegyek, völgyek, kacskaringós ösvények. Európában szebbnél szebb túraútvonalak várják, hogy kövesd őket. Elő a túracipőt, túrabotot, a hátizsákodba pakolj be elemózsiát, kerekedj fel, kirándulj és gyönyörködj!

1. Spanyolország – Szent Jakab útja

Felejthetetlen élmény végigjárni Szent Jakab zarándokútját – ez aztán megváltoztatja az embert, a vándorút alatt eddig ismeretlen dolgokat tudhatsz meg magadról és a világról. Kövesd a kagylókkal megjelölt ösvény utolsó, 30 kilométeres szakaszát, ami a gall dombságon keresztül vezet, Triacastelán, Sarrián, Portomarínon, Lavacollán és Palas de Rei-en keresztül. Szívd be mélyen a zölden ragyogó eukaliptuszligetek illatát, és megtisztul a lelked! Végül megérkezel az úti célodhoz, Santiago de Compostelába. A spanyol városka katedrálisa és az óvárosban kanyargó utca, a Rúa de Franco stílusos épületei a zarándokok fölé tornyosulnak, köszöntve őket útjuk végén.

2. Anglia – Hadrianus útja

A híres római császár útja parttól partig húzódik a skót határ mentén. A Coast to Coast Walk mintegy 135 kilométer hosszú, és bizony egy hét is kell hozzá, hogy végigjárd. Hadrianus útja kalandos vidékeken visz keresztül, egyes szakaszai öt méter magas és két méter széles ókori falak tetején vezet. A túra a keleti parti Wallsendben kezdődik és Bowness-on-Solway-ig tart nyugat felé. Az úton hegyek, völgyek és csodálatos folyampartok váltják egymást. A túraút keresztülmegy Newcastle upon Tyne városán és a XIII. századi városfal mentén halad tovább, ami hihetetlen épségben vészelte át a történelem viharait. Ha időd engedi, nézd meg a Newcastle-i kastélyt és a Szent Miklós-székesegyházat. A kirándulás végén, Bowness-on-Solway-ben ér véget az ókori fal, a hosszú túra fáradalmait pedig a városka álomszép strandján pihenheted ki.

3. Svédország-Lappföld – Sarek Nemzeti Park

A Sarek Nemzeti Park a svédországi Lappföldön található. Már a nemzeti park “megközelítése” is felér egy kalanddal, Stockholmtól repülővel juthatsze el Kirunáig, ahonnan autóbusz visz el a nyugat-svédországi Ritsemig. De ha már odautaztál – mint látod, ez nem egyszerű -, életed egyik legfelejthetetlenebb kirándulása vár rád, Sareket a természetjárók paradicsomaként emlegetik. A parkon két kijelölt turistaút vezet keresztül, a természetvédelmi terület bejárása bizony egy hetet is igénybe vehet. Ügyelj a réteges öltözködésre, legyen nálad több váltás száraz ruha és esőkabát, mert arrafelé nagyon sokat esik az eső. A nemzeti park élővilága egyszerűen káprázatos, itt szabadon élnek a rénszarvasok, a farkasok és a barna medvék is, ezért inkább sátorozás helyett az ösvények melletti menedékházakban töltsd az éjszakát.

4. Skócia – A nyugati felföld

A brit szigetek legszebb túraútvonala a skót felföld nyugati részén visz keresztül. A kirándulás Skócia központjából, Glasgow-ból indul, a 154 kilométeres távot hét nap alatt kényelmesen teljesítheted. Az első szakasz a Loch Lomond partja mentén vezet, nemcsak a tóban, hanem az azt körülvevő havas hegycsúcsokban is gyönyörködhetsz menet közben. Ezután a mesés Glen Coe-n, a skót felföld csodás völgyén át visz az út, ami ismerős vidék lehet a Harry Potter és a Hegylakó c. filmekből. Egy kis idő elteltével pedig belépsz az Ördög lépcsőházába… Készülj fel, nehéz út vár rád! Meg kell másznod a hegyeket, hogy a Glen Nevis völgybe érkezz, ami Skócia, sőt, Nagy-Britannia legmagasabb hegye, a Ben Nevis mellett fut. Az 1344 méteres hegy után pedig már el is érted a célodat, ami Fort Williamben van.

5. Franciaország – Szent Jakab útja Franciahonban

A híres zarándokút, a Szent Jakab útjának egy szakasza Franciaországon vezet keresztül. Ez a körülbelül 40 kilométeres rész a Le Puy-en-Velay-n visz keresztül, ez a városka Lyontól délnyugatra található, egy kialudt vulkánokkal körülvett területen. Az egyik legnagyobb vulkáni kürtő lábánál áll egy XI. század katedrális, megéri megpihenni a falai között. Utána szinte a semmiből égig nyúló hegyek következnek, közöttük bújik meg Monistrol-d’Allier. A kis hegyi települést az Allier folyó szeli ketté, a folyón pedig csak a városka közepén lévő hídon lehet átkelni. A vándorút Sauges-ban ér véget, amit a legenda szerint egy szörny tartott rettegésben – akik már jártak a városkában rejtélyes kiáltásokról számoltak be. Hogy ez valóban megtörtént-e, nem lehet tudni, de annyi bizonyos, hogy a Saint-Médard-templom tornyából és a Tour de Anglais-torony lépcsőiről lélegzetelállító panoráma ejti rabul a vándorok szívét és lelkét.

6. Írország – Kildavintől Glencullenig

A Wicklow-hegységen átvezető túra, egy 132 kilométeres kirándulás, amit hat nap alatt lehet kényelmesen teljesíteni. Az út Dublin közelében, Kildavinban kezdődik és egészen a kelet-írországi Glencullenig tart. A Wicklow hegyei között csodálatos világ tárul az utazók szeme elé. Amikor elhaladsz a tölgyesek között, a Glendalough-i kolostor falainak árnyékában bátran megpihenhetsz. Nem messze innen található a festői falu, Enniskerry. A kicsiny település kiválóan alkalmas fotózásra, dísze egy mesebelinek tűnő kastély és annak pompázatos kertje számtalan szoborral. Még ennél is szebb az Enniskerry-vízesés, amely130 méteres magasságból zuhan a mélybe – ez Írosrszág nemcsak legszebb, hanem legnagyobb vízesése is.

7. Ausztria – A Schneeberg, közel Magyarországhoz

Ha nem akarsz messzire menni, de belföldön sem akarsz maradni, irány az ausztriai Schneeberg. A hegy mindössze 70 kilométernyire fekszik a határtól, ez a Magyarországhoz legközelebbi “kétezres” csúcs, vagyis csúcskettős. A 2076 méter magas Klosterwappen és kistestvére, a 2061 méteres Kaiserstein néhány óra alatt gyalogszerrel is megközelíthető, a kényelmesebbeknek pedig kisvasút vagy a libegő ajánlott, ami akár “házhoz” is visz. Akárhogy is vágsz neki a Schneebergnek, készülj fel az időjárás viszontagságaira. A hegyek között mindig fúj a szél, könnyedén fordul naposról esősre, és fordítva, ezért az esőkabátot ne csak felkapni tudd, hanem le is venni, hogy ne izzadj le teljesen. A fáradalmaidat pedig a hegytetőn lévő hüttékben pihenheted ki a pompás panorámában gyönyörködve.

Róma Olaszország fővárosa, Lazio régió központja (közigazgatásilag comune), a hajdani Római Birodalom központja. Az ország legnagyobb és legnépesebb városa 1285,3 km²-en mintegy 2,6 millió lakossal. Területébe ékelve található a Vatikán, a római katolikus egyház központja, a pápa székhelye, a világ legkisebb független állama.

Története több mint két és fél ezer évet ölel fel. A Római Királyság, a Római Köztársaság és a Római Birodalom fővárosa volt. Utóbbi Nyugat-Európa és a Földközi-tenger menti országok hatalmi központja volt az i. e. 1. századtól az i. sz. 7. századig. 2007-ben Róma volt a világon a 11. és az Európai Unióban a 3. leglátogatottabb város, továbbá a turisták legnépszerűbb olaszországi célpontja. Központját az UNESCO a Világörökség részének nyilvánította. Múzeumai és műemlékei, mint pl. a Vatikán múzeumai és a Colosseum a világ 50 leglátogatottabb turisztikai célpontjai között vannak.

Róma az a város, ahol mindenki megtalálhatja a kedvére való látványosságot vagy elfoglaltságot: számtalan műemlék, múzeum, étterem, bár, divatüzlet várja az idelátogatókat.

Róma az európai kultúra bölcsője, ahol egyszerre vannak jelen az ókor, a reneszánsz és a barokk kor építészetének és képzőművészetének remekművei. Ebben a városban bárhol is ásnak le egy építkezés során, biztosan előkerül valamilyen rendkívüli műalkotás. Az olasz főváros egyaránt vonzza a mediterrán hangulat után vágyakozókat és a gasztronómiai élvezeteket keresőket. Ráadásul a város szívében található a katolikus világ központja, a Vatikán.

Lehetetlen azonban Rómát pusztán kincsei és látnivalói alapján jellemezni. Ami Rómát igazán Rómává teszi – az őrült forgalom, a bárok körüli esti zsongás, a jól öltözött, napbarnított arcú helybéliek magabiztos mosolya –, azt csak helyben tapasztalhatjuk meg. Sosem késő nekiindulni, hiszen tudjuk, minden út…

Róma legfontosabb látnivalói

A Tiberis folyó (Tevere) két partján elterülő város mértani közepe a Piazza Venezia tér, amelynek déli oldalát Róma legtöbbet vitatott épülete, a valószínűtlenül nagy méretű Viktor Emánuel-emléképület (látogatható kedd–vasárnap: 10.00–16.00, ingyenesen) foglalja el.

Az építmény közelében, Róma hét dombjának leghíresebbjén, a Capitolium dombon a gazdag ókori gyűjteménnyel rendelkező Capitoliumi Múzeumok (nyitva kedd–vasárnap: 9.00–20.00, 6,50 €) épületegyüttesét és a csodaszép, reneszánsz kori Piazza del Campidoglio teret találjuk.

Az előbbiben ókori római, görög és egyiptomi szobrok és bronztárgyak páratlan gyűjteményét, valamint 16–18. századi kárpitokat és festményeket, többek közt Caravaggio- és Tiziano-képeket láthatunk. Az utóbbiban lenyűgöző ókori márványszobrokat tekinthetünk meg.

A dombtól keletre és délre helyezkedik el Róma ókori köztere, a Forum Romanum (látogatható mindennap 9.00 órától sötétedésig, Forum: ingyenes, Palatinus: 14,20 € – a jegy a Colosseumba is érvényes), a monumentális Colosseum, valamint a Palatinus domb gondosan feltárt ókori templomokkal, oszlopfőkkel és középületek maradványaival teli romkertje.

A Piazza Veneziából északi irányba kiinduló Via del Corso sugárút mentén sorakoznak Róma legelegánsabb üzletei. Az út a Piazza del Popolo térbe torkollik, amelynek szomszédságából, a Pincio-domb parkjából pazar kilátás nyílik a városra. Az úttól keletre eső városrészben találjuk Róma két népszerű látnivalóját, a Trevi-kutat, valamint a megfáradt turisták kedvenc pihenőhelyét, a Spanyol lépcsőt.

A Via del Corso nyugati oldalán elterülő Navona városrész központja a hosszúkás Piazza Navona tér, amely impozáns épületeivel és barokk szökőkútjaival ejti ámulatba az odalátogatókat. Környékén számtalan érdekes templom és palota látható, egyebek mellett a város legjobb állapotban fennmaradt római kori épülete, a Pantheon (látogatható hétfő–szombat: 8.30–19.30, vasárnap: 9.00–18.00, ingyenesen). Róma mindennapi életéből valósághű ízelítőt leginkább kissé délebbre, a Campo de’ Fiori vásártéren kaphatunk.

Északra, a Tiberis túlsó partján, az Angyal híd lábánál az Angyalvár fogad. Innen a Mussolini idejében épült, nagyszabású Via della Conciliazione sugárút vezet a Vatikánba (a Vatikáni Múzeum nyitva hétfő–szombat: 9.00–18.00, 14 €), a Szent Péter-bazilikához (látogatható mindennap, április–szeptember: 7.00–19.00, október–március: 7.00–18.30, ingyenes; kupola mindennap, április–szeptember: 8.00–18.00, október–március: 8.00–17.00, 7 €, belépés csak fedett vállal és térddel).

Szintén a Tiberis folyó bal partján, de a központtól délre terül el a Trastevere városrész, a római művész- és bohémvilág központja. A negyed kissé kiesik a hagyományos látnivalókat kereső utazók látószögéből, noha számtalan hangulatos kávézóval és étteremmel büszkélkedhet.

Moszkva sokáig ellentmondásos városnévként élt az emberek fejében, hiszen a XX. század nagy részében egy totalitárius rendszer főhadiszállása volt, a saját maga által kreált eszmerendszer minden külsőségével: a szürke, monumentális, uniformizált, falanszter városképpel. Ez több részletében is fedi a valóságot, azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy az orosz kultúra korábbi századai számtalan említésre méltó, páratlan alkotással hagytak nyomot a történelemben, a XX-XXI. század fordulója pedig szédítő iramú, a nyugati világot is megszégyenítő fejlesztésekkel járult hozzá Oroszország fővárosának modernizálásához.

Ennek következtében Moszkva ma egy igazán izgalmas, lenyűgöző, turistabarát úti cél, mely bár télen a legszebb, amikor a hóborította város festői látványt nyújt, de a gyakori szélsőséges hideg miatt ősszel, vagy tavasszal a legkellemesebb odalátogatni.

A várost a legenda szerint Jurij Dolgorukij kijevi nagyfejedelem (1095-1157) alapította, az első, név szerint említett írásos feljegyzések pedig 1147-ből származnak róla. A XIII. század első felében a tatárok földig rombolták, ezt követően azonban egy független fejedelemség központjaként virágzásnak indult.

Növekedésének és gazdagodásának egyik oka a Moszkva-folyóhoz való közeli fekvése volt. Az orosz főváros évezredes történelme során számos tűzvészt, pusztítást is megért, de az uralkodó cárok minduntalan szebbnél-szebb épületekkel is gyarapították: a XIV-XVII. század között emelt épületei – a Kreml, a Vörös-tér, vagy a kolomenszkojei Mennybemenetel-templom ma UNESCO Világörökségi védelmet élveznek.1703-ban, Szentpétervár megalapításával ugyan elvesztette fővárosi rangját, fejlődése nem állt meg, s bár Napóleon fenyegetése következtében a város ismét elpusztult, felszabadítása után virágzásnak indult (olyan épületek születtek ekkor, mint például a Bolsoj-színház). Amíg a XVIII-XIX. századi Moszkvára a polgári jelleg, úgy a XX. századi kommunista fővárosra a munkásváros meghatározás illik leginkább.

Moszkva mai arculatára elsősorban a kommunista architektúra nyomta rá a bélyegét, hiszen a XX. század előtti épületeket – köztük rengeteg templomot – a sztálini rendszer nagy részt lebontatta, vagy átalakíttatta, csak viszonylag kevés élte túl a Szovjetunió városrendező beavatkozását. Ezek a burzsoá hangulatú Arbat utca – Moszkva leghíresebb kulturális, szórakoztató központja volt a XVIII-XIX. században -, illetve a városközpont híres épületei, a Kreml, a Novogyevicsi kolostor, vagy a Szent Vazul (Vaszilij Blazsennij) székesegyház, melyek szép példái a régi orosz építészetnek. Az 1920-as évektől kezdve azonban jelentős átalakuláson esett át a városkép: Sztálin modernizációs törekvéseinek számos régi épület – a Szuharev-torony, a Megváltó Krisztus-székesegyház és a Kazányi katedrális – esett áldozatul (ez utóbbi két épületet hatalmas összegekből a 90-es években újjáépítették), helyükbe viszont a diktatúra gigantomán elemei kerültek: a többsávos, széles sugárutak, a monumentális épületek – köztük is a Hét nővérnek elnevezett felhőkarcolók – és a munkások százezreinek elszállásolására épült végeláthatatlan és lehangoló lakótelepek.

Bár napjainkban a városvezetés több régi épületet is helyreállíttatott, az elmúlt évtizedben Moszkva történelmi negyedeinek egyharmadát lerombolták, hogy helyükön luxuslakások és szállodák épülhessenek, ugyanakkor szédületes iramban nőnek ki a földből a legmodernebb üvegpaloták, felhőkarcolók is (pl.: Moszkvai Nemzetközi Üzletközpont).

2009-ben Moszkva, az itt élő milliárdosok számát tekintve, a világ harmadik leggazdagabb fővárosa volt, 2007-ben pedig harmadszor nyerte el a világ legdrágább városa kevésbé kitüntető címet. S bár még mindig óriási a különbség a szegények és gazdagok lehetőségei és életkörülményei között, a társadalom rendkívüli módon polarizált, gomba módra szaporodnak a város fényűző helyszínei, legyen szó dizájnerbutikokról, méregdrága éttermekről és szórakozó helyekről, vagy öt csillagos luxus szállodákról: 2008-ban hivatalosan 189 hotelt tartottak nyilván, melyek közül tizenhárom volt ötcsillagos (a világ legdrágább szállodái között szerepelnek, melyek alapanyagaikat távoli vidékekről szerzik be).

Éttermek közül a Café Pushkint érdemes felkeresni, ahol a XIX. századi szakácskönyvek étkeit megfelelően elegáns környezetben és tökéletes kiszolgálás mellett ismerhetjük meg. Az orosz étkezési rend egyébként szintén a XVIII-XIX. század fordulóján alakult ki. Az orosz konyha jellegzetes elemei éppúgy széles skálán mozognak – egyszerűtől a fényűzőig – akárcsak az orosz társadalom: megtaláljuk itt a céklából, káposztából és egyéb zöldségekből készült leveseket (borscs, scsi, szoljanka), az orosz palacsintát (blini), a fekete kenyeret, a különféle töltelékkel készített pirogokat, a házilag pácolt füstölt halakat, de a méregdrága kaviárt, szibériai tokhalat, beluga lencsét és az orosz pezsgőt is.

Moszkva számos izgalmas múzeumi gyűjteménnyel büszkélkedik, melyek közül első sorban a Vörös téren található Moszkvai Állami Történelmi Múzeumot érdemes megemlíteni, mely a prehisztorikus kortól napjainkig mutatja be Oroszország történelmét, köztük számos felbecsülhetetlen értékkel, mellyel a Romanovok gazdagították a gyűjteményt. Feltétlenül érdemes felkeresni a világhírű Tretyakov Képtárat, mely a XIX. században élt Tretyakov-fivérek magángyűjteményéből alakult ki, s ma az orosz képzőművészet – festészet, szobrászat, rajz- és részben iparművészet – leghíresebb alkotásait mutatja be.

Az orosz szecesszió egyik leglenyűgözőbb alkotása a Gorkij Emlékmúzeum; az épület eredetileg egy művészetpártoló milliomos bankár tulajdonában volt, de 1931-ben Sztálin odaajándékozta azt a neves szocialista írónak, Makszim Gorkijnak. Gyűjteményében ma Gorkij személyes tárgyait láthatjuk, de legalább ennyire érdemes ellátogatni a palota gyönyörű szecessziós kialakítása miatt is. Aki a XVII-XIX. századi életformára kíváncsi, feltétlenül látogasson el a Romanov bojárok palotájába, melyet a kor fényűző stílusában alakítottak ki és rendeztek be. Gyűjteményében a Romanovok személyes tárgyait tekinthetjük meg. További moszkvai múzeumok: Modern Történeti Múzeum, Puskin Múzeum, Borogyino Panorámamúzeum.