Csak néhány egyszerű paramétert kell meghatároznunk ahhoz, hogy nyaralóhelyet keresve Horvátországban megtaláljuk a nekünk megfelelő opciót. Szakértők segítenek eligazodni a kínálatban.

Az alábbiakban felsorolunk néhány gyakori szempontot, amelyekhez kérésünkre két, a térségre specializálódott utazási iroda, az Istria Tours és a Kompas képviselői társítottak horvát tengerpartokat. A lehető legevidensebb példákat sorra véve váratlan csodákba botlottunk. Miért nem ajánlott lustaságból leragadni a család generációk óta bevált partszakaszainál? Mutatjuk!

Legyen relax és csönd!

A nyugalomra vágyó utazók számára Straub Anikó, az Istria Tours munkatársa, Korčula szigete mellett tette le a voksát. A legjobbak a tenger felé néző oldal települései: Brna és Prižba. Itt mély, védett öblök, keskeny partok és kevés ház a jellemző, bár szálláshelyekben így sincs hiány.

Gregor Povalej és Fábián Szilvia a Kompastól Lošinj-t, Európa egyik legnaposabb szigetét ajánlja wellness-szállodáival együtt. Tény, hogy nem gyerekzsivajmentes övezetről van szó, de délen azért találni érintetlen partszakaszokat is. A klíma légzőszervi megbetegedések gyógyítására alkalmas, és a közelben található az Adriai Delfinprogram központja, ahol delfinterápia is elérhető.

Aztán kihagyhatatlanok a felsorolásból a világítótornyok, amelyek Isztriától Dubrovnikig sorjázva a parton – igaz, nem átlagos áron -, de valóban megadják a lehetőséget az elszigetelődésre és a teljes nyugalomra.

Kisgyerekkel, biztonságban

A kisgyerekes családok számára egybehangzó véleményeket kaptunk arról, hogy a Rab-sziget strandjai bizonyulnak a legbarátságosabb pancsolónak. Különös tekintettel a lopári részre, amely homokos, fenyőkkel árnyékolt strandjairól és a különösen sekély, Rajska plaža-ról (Paradicsom-strand) ismert. Itt még 500 méter után is gyalogosan lehet haladni a vízben.

További gyerekbarát tipp a Splittől 35 kilométerre fekvő Omiš hosszan elnyúló, homokos és langyos vízű városi strandja, a Kvarner-öbölben található Crikvenica kavicsos, tiszta városi strandja, valamint a Šibenik melletti Solaris üdülőtelep.

A négycsillagos Solaris Kids Hotel Andriját a TripAdvisor 2014 legjobb családi szállodájának választotta. A tematikus gyerekszálloda mesés, színes belsőépítészeti kialakításával könnyen a család kedvence lehet. Itt még a személyzet nagy része is azzal foglalkozik, hogy a kicsiket szórakoztassa és felügyelje 0-24-ben, míg szüleik relaxálnak.

Éjszakai élet, koktélok, buli, tánc

Itt is azonos volt a szakértők első tippje: Pag-sziget, Novalja, Zrće bulistrand. A kavicsos-homokos, kék zászlós partistrand két kilométeren keresztül éjjel-nappal nyitva tartó klubokkal és bárokkal várja az elektronikus zene rajongóit. A további tippek között szerepelt Rovinj, Poreč, és szinte minden nagyobb város, pl. Zadar, Makarska, vagy Šibenik.

Búvárközpontok

A kevésbé profi búvároknak Krk szigete az ideális célpont. A haladók pedig Rovinj és Pula térségében összesen hat nagyobb hajóroncsot kereshetnek fel. Cres szigete ugyanakkor a roncsok mellett már zátonyokat és víz alatti barlangokat is kínál.

A természet közelségére vágyom!

Az extrém természeti szépség a horvát partokon gyakorlatilag állandóan karnyújtásnyira van. De akik úgy érzik, már immunissá váltak minderre, azoknak még mindig mutathat újat a Telašćica Natúrpark (Dugi Otok) függőleges, fehér, tengerbe omló sziklafala, vagy a közeli Mir (‘béke’) sóstó vakítóan kék vize kontrasztban az Adria mélykék tömegével.

Sorolni még bőven lehetne mit, úgyhogy mi most leállunk, de önök ne elégedjenek meg ennyivel. Találjanak ki a fentieken kívül bármilyen vezérfonalat a nyaraláshoz, Horvátországban biztosan lesz három-négy szimpatikus opció.

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik. Bécs az ország politikai, kulturális, kereskedelmi, ipari és közlekedési központja. 2013-ban a regisztrált lakónépessége meghaladta az 1,75 millió főt, és ezzel Ausztria legnépesebb, valamint az Európai Unió 7. legnépesebb városa. A 20. század elejéig Bécs volt a világ legnagyobb német ajkú települése, mára a második a német főváros, Berlin után. A város közel fekszik a cseh, a szlovák és a magyar határokhoz, és közel két nagyobb városhoz, Pozsonyhoz és Győrhöz.

Bécset már a kelták is lakták, majd a rómaiak alapítottak itt egy jelentős várost, Vindobona néven. A város a középkorban sem vesztett jelentőségéből, majd később az Osztrák-Magyar Monarchia fővárosa lett Budapest mellett, egészen a Monarchia első világháborút követő felbomlásáig.

Központi szerepe napjainkban is meghatározó, ez az ENSZ harmadik székhelye New York és Genf mellett, továbbá itt székel még az EBESZ, az OPEC és számos egyéb nemzetközi és társadalmi szervezet, továbbá több nemzetközi rangú kongresszusi helyszínként is szolgál, valamint elismert vásárváros is. Itt székel az Osztrák Köztársaság szövetségi kormánya, az államfő, a Legfelső Bíróság és az Alkotmánybíróság is.

Történelmének, számos kulturális és művészeti értékeinek köszönhetően egyike Európa legkedveltebb idegenforgalmi célpontjainak, a 2011-es adatok alapján Bécs a világ 31. és a kontinens 11. leglátogatottabb városa. Bécs mára már a világ legélhetőbb városa, megelőzve a kanadai Vancouvert.

A cikk nyitóképében látható fantasztikus épület a Naturhistoriches Museum (Természettudományu Múzeum) 1889-ben tárta ki kapuit a látogatók érdeklődő tekintete előtt. A Gottfried Semper és Karl von Hasenauer által tervezett építmény kísértetiesen hasonlít a Szépművészeti Múzeumra. A tervek alapján tetszetős belső kialakítására került sor, mellyel a kiállítási tárgyak szépségét próbálták meg kiemelni, amelyek száma ma nem kevesebb, mint 20 millió.

Az épületben harminckilenc termen sétálhatunk keresztül, s tekinthetjük meg a természettudományi, földtani, és régészeti alkotásokat felvonultató gyűjteményt. A kiállítási tárgyak közül a legismertebbek, valamint legértékesebbek a 25 ezer éves Villendorfi Vénusz, illetve a Mária Terézia által férjének ajándékozott ékszercsokor. A múzeum 2001-ben a világ tíz legértékesebb múzeumának megtisztelő címének elnyerésében részesült.

A világ legismertebb épületét ma Párizstól elválaszthatatlannak tekintjük. De ez nem volt mindig így. Építője, Gustave Eiffel először Barcelonának ajánlotta fel, de a katalán város polgármesterének nem tetszett az ötlet. Végül is Párizsban is nehezen, nagy ellenkezéssel szemben épült fel. De a hatalmas siker igazolta Eiffel vízióját – ma az Eiffel-torony a világ leglátogatottabb fizetős látványossága: évente közel 7 millió ember ment fel a toronyba, míg megépítése óta több, mint 250 millió.

De a kezdeti ellenkezések leküzdése után sem volt “könnyű élete” a hölgynek: villám csapott bele, szélhámos ócskavas-kereskedők többször is eladták, majd Hitler le akarta bontatni, és fegyvereket akart gyártatni belőle (Hitler egyébként se volt Párizs barátja, a II. világháború végén parancsot adott Párizs felégetésére, de ezt a város kormányzója megtagadta). A 324 méteres torony 1887-es megépítésétől 1930-ig a világ legmagasabb építményének számított, és még ma is Párizs legmagasabb, és Franciaország 2. legmagasabb építménye. Ma is itt található az EU legmagasabban fekvő kilátószintje: a 3. emeleti kilátóból 276 m magasan tekinthetünk a városra.

A torony szerkezete 7300 tonnát nyom, és a tervező zsenialitására jellemző, hogy nagy szélben sem leng ki többet 6-7 centiméternél. A torony bámulatos kivilágítása 292 ezer wattos. 2014-ben az első szint padlóját átlátszó üvegfelületre cserélték. Az üvegpadlóra lépni, vagy ráfeküdni nagyon érdekes élmény.

A lenyűgöző mérnöki zsenialitással megépített torony 1-2. szintjére lépcsőn, és lifttel, míg a 3. szintre kizárólag a 2. szintről induló lifttel mehetünk fel. A legfelső szintről szép időben akár 70 km-re is ellátni. Számítsunk min. 1 órás, de akár még hosszabb sorban állásra is, ráadásul a 2. szinten újabb sort kell kivárnunk, hogy a legfelső szintre jussunk.

Érdemes éjszaka is meglátogatni a tornyot, ekkor minden óra elején 10 percig a sárga kivilágítású torony káprázatos módon, fehér fényekben villog, amit a Mars-mezőn minden este fekvő, piknikező, italozó, és ismerkedő fiatalok hatalmas tapssal, és örömujjongással honorálnak. Szép időben, nappal és éjjel is rengeteg ember van a torony előtti parkban – fiataloknak, és fiatalos idősebbeknek ezt a feelinget sem szabad kihagyni.

Szent Márk tér, Rialto és Sóhajok hídja, fekete gondolák, színpompás karneváli maszkok és tarka muranói üvegek. Velence jellegzetességeiről bizonyára mindenki rengetegek hallott már, ám aki ellátogat a városba időutazást tehet azokba az időkbe, amikor ez a kis város gazdagságban dúskált és óriási hatalommal bírt.

A „legfenségesebbnek” nevezett város mindenekelőtt pompás épületeivel és rengeteg műkincsével nyűgözi le a világ minden részéről érkező turistákat.

A teljes Velence (a szigetekkel együtt) lakossága 268 993 fő, ebből a történelmi városközpont, Velence lakossága 62 000 fő. Ez a világ egyetlen olyan városa, amely teljes egészében a vízre épült.

A legenda szerint Velencét 421. árpilis 25-én alapították. Ez a dátum egybeesik a város védőszentje, Szent Márk ünnepével. Velencét azok alapították, akik a szárazföldről menekülve a lagúna biztonságába húzódtak vissza. A szárazföld hiánya és a víz közelsége a lagúna lakóit tehetséges kereskedőkké nevelte. A ma ismert Velence akkor keletkezett, amikor a lakosság a Rivo Altóra (jelentése: magas zátony, a mai Rialto piac) költözött.

Velence létrejötte mind a természet, mind az ember munkájának köszönhető, ám a környezeti feltételeket a természeti tényezők alakították ki: a lagúnák és szigeteik a legutóbbi jégkorszak hatalmas folyamáradatainak és a tenger munkájának állandó összecsapásából származnak. Az Alpokból lezúduló, gleccserek által szaggatott kövek, törmelékek elérték a tengert, amit az Adria hullámai a part előtt teregettek el – így a nyílt tenger és a partok lapályaiba nyúló sekélyebb tengerrész között hosszú szigetek és nagy turzások jöttek létre. Így született meg a lagúna, mely 6–10 km szélességben ékelődik a nyílt tenger és a szárazföld közé. – Wikipedia

Valamivel 800 után hidakkal kezdték összekötni a több tucat apró kis szigetet, milliószám verték le a cölöpöket az iszapos tengerfenékbe, így hozták létre azt a 7,5 négyzetkilométeren fekvő, 3000 utcát, 100 teret, 150 csatornát és több mint 400 hidat felölelő várost, amely lényegében ma is látható. A templomtornyokból elénk táruló kilátás az érkezők számára egy csapásra világossá teszi a város elhelyezkedését és felépítését.

Az összesen hat kerületből, úgynevezett hatodokból álló történelmi városmag előtt fekszik az a tucatnyi kis sziget, amelynek mindegyike egy-egy meghatározott szociális feladatot lát el – pl. San Michele ma is temetősziget, Murano az üvegfúvók szigete, Burano a csipkekészítő asszonyok szigete. A jelentősebb szigetekre menetrendszerűen közlekednek a vaporetto járatai.

A Velencéhez köthető az itteni születésű Casanova, aki Európa leghíresebb szexuális szédelgőjeként vált ismertté, pedig sok más érdekesség is főződik a nevéhez: ő vezette be a lottót Franciaországban, vádolták boszorkánysággal, sikerült megszöknie a Dózse-palota börtönéből és kémkedett az inkvizíciónak is.